VII Szekely Napok

A VII. Szekelyfold Napok kereten belul, oktober 15-en bicikliturat szervezunk Szekelyveckere, ha lesz erdeklodo es szep idojaras.  A VII. Szekelyfold Napok programja itt talalhato: http://www.szekelyfoldnapok.ro/?menu=5

A biciklitura 90 kilometer hosszusagu, 670 meter emelkedessel, a terkep es az utvonal itt lathato: https://www.bikemap.net/hu/route/3874865-vecke/

A tura kozepes nehezsegu, hegyikerekpar hasznalata ajanlott.

Kerunk szepen mindenkit aki szeretne jonni a bicikli turara, iratkozzon fel az akovetkezo tablazatban:

https://docs.google.com/spreadsheets/d/1KvlLx4tDUjwHSKZEIK-9uts5sr1lLAEZpku8bg_zQWE/edit?usp=sharing

Kerjuk, mindenki irja be a telefonszamat es email cimet, hogy kozolni tudjuk majd a tudnivalokat es az indulas helyet es idopontjat.

Tovabbi informaciok: Kulcsar Bela, tel: 0731417215.

A Pro Biciclo Urbo civil szervezet kerékpározással egybekötött gulyás partit szervez július 15-én, szombaton. A résztvevők a Maros partján tekernek majd Marossárpatakig, ahol ugyancsak a Maros partján gulyást főznek, pihennek és feredöznek :). A délutáni órákban hazatekerünk ugyanazon az útvonalon. Az út teljes hossza kb. 30 kilométer, végig a Maros partján, ahol nincs autós forgalom, tehát gyerekeket is lehet hozni, ideális családi program. Szükséges felszerelés: jó műszaki állapotban lévő kerékpár, megfelelő öltözet, pénz igény szerint, élelem (egy-két szendvics az útra). Kérjük a résztvevőket, hogy hozzanak tányért és kanalat magukkal. Amit biztosítunk: kíséret és felügyelet az út folyamán, az üst amiben készül majd a gulyás, a gulyás alkatrészei. Amit a résztvevőktől várunk el: segítsenek majd a gulyás készítésében (az alkatrészeket meg kell pucolni és össze kell rakni :)).Jelen pillanatban szombatra jó időt jósolnak, ha mégis esős idő lenne, akkor az esemény elmarad. Itt lehet az időjárás előrejelzést követni: https://www.wunderground.com/q/zmw:00000.220.15145?sp=LRTM&utm_source=HomeCard&utm_content=Button&cm_ven=HomeCardButton
Találkozunk szombaton, július 15-én, reggel 9 órakor a Sörpatikánál. További információk: Kulcsár Béla, 0731417215.
Mindenkit szeretettel várunk.

A Pro Biciclo Urbo civil szervezet  az idén is megtartja már hagyományossá vált kerékpár túráját a marosugrai Haller kastélyhoz.
Útirány: Marosvásárhely - Mezőbergenye - Mezőbánd - Mezőuraly - Mezőpete - Oláhdellő - Marosugra - Magyardellő - Sóspatak - Malomfalva - Názna - Marosvásárhely.
Ösztávolság: 71 kilométer, amiből 40 kilométer köves út.
Kumulált szintkülönbség: kb. 560 m.
Nehézségi fokozat: (M), közepes.
Az útvonal térképe: http://www.bikemap.net/route/1080150
Szükséges felszerelés: jó műszaki állapotban lévő kerékpár, megfelelő öltözet, élelem, pénz igény szerint, tartalék belső, a kerékpárhoz szükséges szerszámok (abban az esetben ha például a kerék levétele kulcsot igényel). Az előrejelzés szerint eső is lehetséges vasárnap, persze ez még sokat változhat addig.
Túrázási feltételek: http://http://probiciclourbo.ro/node/20
A terv szerint a Haller kastélyban ebédelünk, tehát mindenki vegye fel a legszebb biciklis ruháját :).
Találkozó: május 21, vasárnap reggel, 8-kor a Bolyai szobornál.
Informáciok: Kulcsár Béla, 0731-417215.

Mindenkit szeretettel várunk.

Sajnos az idojaras egy kicsit beleszolt a terveinkbe, mivel szombatra sok esot josolnak, vasarnapra meg szep idot (itt kovetheted: https://www.wunderground.com/q/zmw:00000.220.15145?sp=LRTM&utm_source=HomeCard&utm_content=Button&cm_ven=HomeCardButton), igy ezen a heten vasarnap turazunk.

 

Meglatogatjuk egy kicsit a Nyarad es a Kukullo mentet is a kovetkezo utvonalon: Marosvasarhely - Hagymasbodon - Folyfalva - Somosd - Szekelycsoka - Korodszentmarton - Nagykend - Szentdemeter - Gyulakuta - Szentharomsag - Nyomat - Marosvasarhely.

A tura hossza 76 kilometer, szintkulonbseg 1060 meter, tehat a besorolasa kozepes (M) nehezsegu.

Terkep: https://www.bikemap.net/en/route/3985263-nyarad-es-kukullo/

Talalkozunk vasarnap, majus 14-en, reggel 7:45-kor (8:00-kor mar indulunk) a Bodoni es Bega utca kersztezodeseben.

Szukseges felszereles: jo muszaki allapotban levo kerekpar, megfelelo ruhazat, tartalek belso (esetleg szerszam ha szukseges), penz igeny szerint, elelem.

Turazasi feltetelek: http://probiciclourbo.ro/node/20

Tovabbi informaciok: Kulcsar Bela, 0731417215.

Mindenkit szeretettel varunk.

És eljött végre az a híres neves, nevezetes (no nem a piszén pisze kölyökmackó gyermekkorunk egyik kedvenc meséjéből) Bekecs túra.

Hogy honnan ered a Bekecs túra jelzője? Onnan, hogy egyik évben, mikor elindultunk nyár volt, rövidnadrágban süttettük magunkat a nappal, és mire visszafele indultunk az 1080 méteren fekvő Bekecs tetőről, hóviharba keveredtünk és a szó szoros értelmében ráfagyott kezünk a kormányra. Az óta az emlékezetes nap óta, nincs olyan Bekecs túra, hogy hiányozzon a zsákunkból a kesztyű meg a sapka.

Szombaton a társaság jó része elég szkeptikusan tekintett az elkövetkező napra, ugyanis az időjárás nem hazudtolta meg magát, április hozta a tőle megszokott formáját, hol esett, hol fújt hol sütött, hol borult.

Akik elhatározták, hogy minden áron túráznak, lesz, ami lesz alapon előkészítve a kesztyűt, sálat és sapkát, tették el magukat másnapra. És voltunk egy jó páran a reggeli találkozó helyen. A nap hétágra sütött, bár a reggeli fagy kicsípte arcunkat, mindenki vidáman, jókedvűen egymással szokásos módon heccelődött. Így indult el a 19 fős csapat.

Útirány a Bekecs tető volt, a Görgényi havasok 1080 méteres csúcsának meghódítása.

Maroszentgyörgyöt elhagyva, Tófalva, Székes érintésével érkeztünk meg első pihenőnkre Székelykálba. Jómagam utoljára két hete túráztam, és egyszerűen nem győztem csodálni, hogy két hét leforgása alatt, menyit változott a természet. Mesés volt, gyönyörű, ahogy utunkon haladva két oldalt minden zöldben pompázott, virágzó fák, bokrok látványa tárult elénk. Van ennél szebb, mikor így újul meg a természet?? Lehet ezt nem észrevenni? Lehet ezt nem csodálni? Nem hiszem. Ezzel nem lehetett betelni. Én nem tudtam, akarva akaratlanul is, az ilyen szépség látványára csak mosollyal lehetett felelni.

Nem csoda, hogy a kívülálló egy vidám, jókedvű csapatot láthatott előre araszolni.

Elhagyva az iszlói hegyet, majd a Hodosi letérőt, felkapaszkodtunk a Deményháza előtti emelkedőn. Itt már az is neki fogott vetkőzni, aki addig fázósan didergett.

Lekerültek a meleg viseletek, a bátrabbak rövidnadrágra vetkőztek. Ahogy onnan fentről szétnéztünk a környező dombokra, hegyekre, beigazolódott az, amit egyesek sejtettek, hogy az azelőtti nap időjárása nyomokat hagyott mindenütt: a Bekecs csúcsa hótól csillogott, és ugyanúgy a környező magasabb hegyek és mind mind fehérben pompáztak.

Lehet hótalpakat kellett volna, hozzunk, vagy sílécet? Így viccelődtünk egymással.

Nyárádköszvényesi pihenő után, indultunk neki a hegynek, amit száraz időben sem gyerekjáték megmászni, hisz általában ilyenkor mindenki tolja, húzza a lovát (kerékpárját) .

A tegnapi túra minden volt, csak nem szokványos. Ahogy kiértünk a faluból, újabb akadállyal találkoztunk, ugyanis a sáros terep megnehezítette a haladásunkat, így még a gyakorlott bicikliseket is gyaloglásra kényszerítette. Ez nem kedvetlenített el senkit, így még több időnk maradt gyönyörködni a tájban, fotózni, beszélgetni, viccelődni. Olyan szép idő volt, hogy a távolban tisztán ki lehetett venni a Kelemen havasok egy egy csúcsát. Minél inkább megközelítettük csúcsot, annál nagyobb hófoltok tárultak elénk, az elején csak a dombokon, a füves részen, a végén mar az úton is. Általában az évnek ebben az időszakában itt fent már számtalan tőzikével találkozunk, de most a hirtelen jött hó minden virágot maga alá eltemetett. Izgalmas volt, hol a sár nehezítette meg haladásunkat, hol a hó.

Az utolsó 100 méter, a legutolsó kaptató volt a legviccesebb próbatételünk, amikor vagy a sár vagy a hó miatt, le felszánkóztunk az oldalba, előre két lépést, vissza két métert csúszva, mintha valami tánclépést gyakoroltunk volna. Ezt nem lehetett nevetés nélkül kibírni.

A tetőn fogadott az újabb meglepetés, hogy a hó miatt, lehetetlen volt tüzet gyűjteni, így a megszokott kolbász és szalonnasütés elmaradt. Mindenki azt evett, amit tudott, hozott, nyersen vagy főve, látszott a csapaton, hogy hozzáedződött az ilyesfajta kihívásokhoz.

Az elmaradhatatlan csúcsfotót követően indultunk lefele a hegyről. Bár féltünk az előttünk álló útszakasztól, ami néha nagyon sáros, néha nagyon köves tudott lenni, (egyesek itt szoktak nagyokat esni, mások itt szoktak eltévedni), ezúttal hihetetlen szerencsénk volt, teljesen száraz, már-már autópálya minőségű döngölt úton értünk meg Nyárádselyébe. Nem esett le senki, nem kellett senkit a szomszéd faluból összehalászni. Túl egyszerű volt, jegyeztük meg viccesen.

Továbbgurulva a zöldellő dombok közt kanyargó úton Nyárádmagyaróst, majd Nyárádszeredát elhagyva, a Kebelei pihenőben álltunk meg. Érdekességképpen jegyzem meg, tegnap mesélte egyik csapattársunk, hogy a múltkori beszámolóm után, fülön fogta (na jó, nem fülön hanem kerékpáron) családját és kitekertek a kebelei kiskocsmába ordás buktát enni, annyira felcsigáztam az érdeklődését.

Mégis csak jó valamire az a beszámoló, de ha a kerékpározáshoz is kedvet kapnának minél többen, olvasva egy ilyen írást, az lenne az igazi elégtétel.

Akik olvassátok, és még nem túráztok: hajrá, csak kerékpárra van szükséged és két lábra, meg némi akaratra, gyere várunk közénk!!! A természet adott, fantasztikus csapat adott! Tehát csak te hiányzol!

Gyönyörű és felejthetetlen napot hagytunk magunk mögött, bár fizikailag fáradtan, élményekkel meggazdagodva, és lelkileg feltöltődve értünk haza.

(írta: Bálint Anikó)

Az elmúlt hétvégén Szászrégent és környékét tűztük ki célul, most egy picit hosszabb útvonalat választottunk, de ez nem kedvetlenített el senkit, hisz a borongós idő ellenére elég sokan gyülekeztünk a Bolyai téren. Úgy látszik az idő próbára akarta tenni újra a szívósságunkat, a kitartásunkat, ugyanis aznap reggel sem arról volt híres, hogy hétágra süssön a nap.

De sebaj, nyeregbe pattantunk, és elindultunk. Utunk Marosszentgyörgyön vezetett keresztül, ahol megálltunk társunknál egy már- már hagyományos házigazda köszöntésre, majd Tófalva fele tekertünk tovább. Aki még nem járt Székes fele, annak bátran ajánlom ezt az útszakaszt, ugyanis csendes, nem forgalmas útról van szó, kezdők is nyugodtan kipróbálhatják, és bármerre nézel, mindenfele annak a jelét láthattuk, hogy visszafordíthatatlanul itt a tavasz, aranyeső bokrok a barkák már teljes színben pompáztak. Székest elhagyva, az első emelkedő tetején kifújtuk magunkat, majd legurultunk Székelykálba. Az idő továbbra is borongós, a hangulat azonban derűs volt. Azok, akik nem kerékpároznak, nemegyszer kérdezik tőlem, hogy nem fázunk ilyen időben? Ezért is szeretem annyira ezt a sportot, szinte nincs olyan idő, amikor nem lehet kerékpározni, hisz a mozgás felmelegít, felpezsdít,nem beszélve a millió másfajta hatásáról, ami a testre és lélekre egyaránt gyakorol. Amikor egy kinkeserves mászás után, egy tetőn kifújod magad és szétnézel a környező dombokra, úgy érzed otthon vagy, úgy érzed, hogy szárnyalsz, szárnyalsz a látványtól, ami eléd tárul. Ez a pozitív életérzés kivétel nélkül minden utunkra jellemző.

Székelykálból a megszokott kávénkat, uzsonnánkat elfogyasztva, nekiveselkedtünk az Iszlói tető megmászásának, Köztünk volt egy 14 éves kislány, aki apukája kíséretében és hasznos tanácsával ellátva, ugyanolyan könnyen es kitartóan tekert, mint a felnőttek, ebből is látszik, hogy ebben a sportban csak az számit, hogy AKARJ ES SZERESS TEKERNI ! A többi már csak a kitartáson múlik. Gratula Eszter, nagyon ügyes voltál!! Tehát hajrá lányos, fiús apukák, anyukák lehet vállalkozni ilyen utakra A tetőn újra bevártunk mindenkit, amúgy minden túrán kivétel nélkül bevárjuk egymást,még akkor is, ha egyik másik társunk emelkedett energia és adrenalin szintje miatt előre száguld ’’felmérni a terepet’’.

Iszlóbol Hodos fele vettük az irányt, majd Jobbágytelke fele indultunk volna, ha útközben nem késztet kényszermegállásra egy váratlan gumidefekt. A sors tartogat néha ilyen kellemetlen meglepetéseket, és joggal kérdezhetjük ilyenkor, hogy honnan is ez a defekt, hisz jóformán aszfalton gurultunk eddig? De ha már lett, és egy lapos gumival gazdagodtunk, akkor a hozzáértő szakik neki is álltak a gumicserének, illetve foltozásnak, a csapat többi tagja meg hasznosabbnál hasznosabb tanáccsal látta el a munkálkodókat. Mert ugye tanácsot, azt tudunk adni…,

Nagyon vidáman telt az idő, a munka meglett és továbbindultunk. Egy nagyon szép útszakasz következett Jobbágytelkén keresztül egy újabb emelkedőt, majd dimbes- dombos uton tekerve, beértünk Szészrégenbe. Itt már eléggé korgott a gyomrunk, ugyanis az idő már rég elhaladta a delet, és a régeni központba a meredeken feltekerni, csak az tudat segített és adott erőt, hogy nemsokára ebédelhetünk. Nagy örömünkre akkor már nap is megmutatkozott és a vendéglő teraszán fogyaszthattuk el ebédünket.. Ebéd után kikerülve a forgalmas Marosvásárhely- Régeni utat, Vajdaszentivány majd Sárpatak érintésével tekertünk hazafele.

Sajnos a korábbi esőzések miatt a közkedvelt Maros parti ösvényt el kellett kerüljük, sőt az Udvarfalva fele vezető gyönyörű erdei utat is ki kellett hagyjuk és Saromberkétől aszfalton karikáztunk hazáig.

16 kerékpáros közel 100 km-et letekerve egy újabb csodás napot töltött a természetben. Jó volt gurulni, jó volt együtt lenni.

Amikor aznap reggel felkeltem, és kinéztem az ablakon, olyan szürkeség vett körül mintha ködbe burkolózott volna az egész környék, az esőtől kövérre duzzadt felhők, mint valami éhes polipok karjai fel akartak falni az egész várost. Nem éppen szemet gyönyörködtető látvány volt. De ha valaki tudja, mit jelent vérbeli biciklisnek lenni, akinek nem számít, hogy esik, vagy fúj, süt vagy felhős, hisz a természetben úgyis meglátja a szépet, az nem csodálkozott azon, hogy elindultam. Elindultam nyolcad magammal egy rövid kis 50km-es túrára Nyárádszeredába, és bár az eső továbbra is lógott a levegőben, mi már ”a felhők fölött mindig süt a nap” gondolatával bátran tekertünk Hagymásbodon felé. Az út folyamatosan enyhén emelkedett, körülöttünk a csendet csak a madarak csiripelése törte meg néha.

A csapat vidáman haladt előre, közben bátorítottuk felváltva újdonsült társunkat, aki első alkalommal próbálkozott velünk túrázni. Utólag nem csodálkozom azon,

hogy az esőre álló idő ellenére bevállalta az utat, hisz mint kiderült, ő is vérbeli természetjáró, természetkedvelő.

Nem ijesztette meg a Hagymásbodoni emelkedő sem, és az első akadály leküzdése után bátran tekert tovább velünk. Nagy meglepetésünkre találtunk Cserefalván egy vadonatúj útszéli kávézót, ahol elfogyasztottuk reggeli kávénkat, majd megújult erővel tekertünk tovább.

Jómagam hálás voltam, hisz a megjósolt egész napos eső elkerült minket utunkon, végig Ákosfalvától kezdve, Nyárádszentlászlón át, Nyárádgálfalváig, sőt csak Nyárádszeredába beérve kezdtük erezni a koppanó esőcseppeket a sisakunkon.

Utunk a Csámborgó vendéglőbe vezetett, ahova megérdemelt ebédünk elfogyasztására tértünk be. Kedvünket az sem szegte, hogy a félig kihalt vendéglő, tébláboló felszolgálói nem siettek minket kiszolgálni. Időközben megérkezett egy újabb kitartó társunk, aki otthonról dolga végeztével tekert utánunk az esőben.

A hangulat jó volt, és együtt egy nagyon kellemes vidám társalgást folytatva ütöttük agyon az időt.

Szerencsére, mielőtt az éhes gyomrunk korgása elviselhetetlenné vált volna, megérkezett a várva várt ebed. Eközben a felhőrengeteg megnyitotta összes csatornáját és zuhogott-zuhogott az eső. De újra mellénk szegődött a szerencse, ugyanis induláskor visszagyömöszölhettük zsákunkba az esőkabátot.

Nekiveselkedtünk az útnak.

Csak a Nyomáti tető erdőszéli fáit elérve zendített újra neki az eső.

A tetőn kifújtuk magunkat és bevártuk a továbbra is rendületlenül kitartó újdonsült társunkat, akit hűséges kísérők követtek lépesről lépésre, illetve tekerésről tekerésre az utolsó méterekig.

Őszintén nekem ilyenkor eszembe jut, mit jelent egy ilyen élmény és milyen fontos az első benyomás egy ilyen próbálkozáskor.

Jómagam is voltam kezdő, és sosem felejtem el, amikor a kopott városi biciklimmel részt vettem életem első Bekecs túráján, az akkori túravezető bátorítása mennyire meghatározta további biciklis pályafutásomat.

Szóval hajrá mindenkinek aki vállalkozik arra a bizonyos első útra.

Mert mindenikünknek volt egyszer egy első útja, amit követett egy második, majd harmadik és sokadik.

Reméljük neked is lesz Anna. És reméljük neked is ismeretlen,aki még csak álmodban barátkozol azzal a gondolattal,hogy egyszer nyeregbe ülsz, hogy egyszer te is olyan kemény leszel, mint azok, akik játszi könnyedséggel letekernek 50 vagy akár

100km-et, és összejárják fél Erdélyt, megismerve annak páratlan szépségét.

A nyomáti tetőről leereszkedve, a kebelei kanyarban már csak a megszokott Biciklis vendéglőbe tértünk be egy rövid pihenőre.

Bár ez nem a reklám helye, de bátran ajánlom mindenkinek, hogy az utánozhatatlanul finom ordás buktáért is érdemes kerékpározni, és kitekerni Kebeléig.

Jó kis szombati túrában volt részünk, ezt bátran állíthatom.

Megáztunk?? Igen. Megfáztunk? Nem. Újra elmennék? Igen! Mert bármilyen az idő, egy jó társaság,a természetszeretet,és a mozgás élvezete mindenért kárpótol.

Az idén indul a fiatal részleg, lesznek túrák amelyeket a fiatalok szerveznek olyanoknak akik fiatalnak érzik magukat :). Az általuk szervezett túrák listája itt található.

Sziasztok,

Hosszú és rendes becsületes tél után (volt hó, hideg, minden ami kell) hirtelen és váratlanul megjött a tavasz. Már mindenki várta hogy elővegye a biciklijét és lihegjen egyet valamelyik emelkedőn. Az elmúlt hétvégén teszteltük a kerékpárokat, az aszfaltot, az erdőt és a sarat, úgyhogy jelenthetjük: az idén is lehet biciklizni és reméljük hogy jobb lesz mint a tavaly (legalábbis igyekszünk jobb túrákat szervezni). Tehát vasárnap, március 12-én megtartjuk évadnyitó túránkat, ahova bárki jöhet, hiszen könnyű lezser túráról van szó.
Útirány: Marosvásárhely – Koronka – Backamadaras – Nyárádgálfalva – Nyomát – Kebele – Marosvásárhely.
Ősztávolság: 32 km. amiből aszfalt 22 km, köves 10 km.
Kumulált szintkülönbség: kb. 260 m
Nehézségi fokozat:(E) könnyű.
Térkép: http://www.bikemap.net/route/1383523
Találkozunk március 12-én, vasárnap, reggel 10 órakor a Favorit buszmegállóban.
Mindenki hozza magával a sütnivalóját, a nyomáti tetőn sütünk egyet.
Túrázási feltételek: http://probiciclourbo.ro/node/20.
Jelen pillanatban elég jó időjárást jósolnak vasárnapra, figyeljétek a levelező listát és a Facebook-ot, ha valami változna akkor szolunk. Az időjárás előrejelzést itt lehet figyelni: https://romanian.wunderground.com/global/stations/15145.html?bannertypeclick=gizmotimetemp24

Mindenkit szeretettel várunk.

Kulcsár Béla

Épül az új oldal

Szia!

Ha a Pro Biciclo Urbo web oldalát keresed akkor jó helyen jársz. Sajnos a régi oldal már nem működött rendesen, nem lehetett tartalmat feltölteni, így kénytelenek vagyunk egy új oldalt létrehozni. Te most pont az új oldal létrehozásába csöppentél, még nincs teljesen kész, de dolgozunk rajta. Máshol ilyenkor egy "Under construction" felíratott szoktak kihelyezni, de szerintünk az egy bosszantó dolog, ezért látod magát az épülő oldalt. Az oldal egyes részei már működnek, a többi része néhány napon belül fog elkészülni. Addig is jó böngészést és ha valami javaslatod lenne használd a Kapcsolat oldalt :).

Köszönjük látogatásodat és várunk a túrákon is.

Feliratkozás a következőre: